2perc tudomány: fogadjunk, hogy ráveszlek valamire, amit nem is akarsz megcsinálni
Olvass tovább...
A viselkedéstudomány szerint gyors és lassú gondolkodással hozzuk meg a döntéseinket, na de melyik mire jó, vagy mért rossz?
A témában kutató szakemberek korábbi feltételezéseik szerint az emberek racionálisan gondolkodnak.
Az elmélet szerint, mindig próbálunk ésszerű döntést hozni, tudatosan irányítjuk az elménket, de ez pont addig tart, amíg egy nagyon intenzív érzelem befolyásolni kezdi a gondolkodásunkat. Ez az intenzív érzelem általában szerelem vagy félelem, ugyanis ez felülír minden észszerűséget.
Gondolataink és döntéseink általában a tudattalanban gyökerezik, amit az emlékezetünk utólaosan megmásít, eltorzít, mivel az aktuális érzelmi világunk befolyásolja a gondolatainkat ezáltal a döntéseinket.
Kahneman szerint kétféleképpen gondolkodunk:
Gyors rendszerrel, amely egyből reagál, dönt, kimondja, amit gondol olyan adatok alapján, amit elménk eddigi tapasztalatai alapján feldolgozott. Ez egy automatikusan és gyorsan működő rendszer, nincs szüksége irányításra. Itt sajnos sokat hibázunk.
Olvass tovább...
A másik a lassú rendszer, amely már mi irányítunk a mi akaratunkra lép működésbe és a tudatos gondolkodásunkért felel. Ha lelassítunk, hogy átgondoljunk valamit, vagy tervezni kezdünk, akkor ez a rendszer működik az agyunkban. Ez sokkal precízebb rendszer, itt kisebb a hibák lehetősége, de sokkal több energiába telik.
Az első igazából a józan paraszti ész a második pedig a robotika.
Ismerjük azt a jelenséget, hogy másokban a szálkát, míg magunkéban a gerendát sem. Ennek az oka, hogy mások hibáit könnyen észrevesszük, a míg sajátunkat kevésbé, azért, mert mások esetében a 2. rendszert használjuk, míg mi az 1. rendszerben gondolkodunk.