„Mások megálmodják, én pedig megvalósítom” – Kiss Csaba tervezővel beszélgettünk

– Mivel foglalkozik egy építésztervező művész?
– Mindennel, ami tervezés, legyen szó az épületekről, családi házakról vagy társasházakról. Az utóbbi időben már teljesen más az igény, mint mondjuk 10-15 évvel ezelőtt. Azon kívül, hogy egyedi minimalista stílusú otthonokat készítünk, figyelembe vesszük a telek adottságait és törekszünk a környezeti harmóniára. A szépészeti igények mellett már a funkcionalitás is egyre fontosabb, nem utolsó sorban a fenntarthatóság kérdése.

– Mennyire fontos szempont a fenntarthatóság kérdése a megrendelőknél? Gondolok itt a megemelkedett energiaárakra.
– Az Európia Unió fontosnak tartja, hogy Európa alacsony szén-dioxid-kibocsátású társadalommá váljon, ezért módosította a vonatkozó szabályokat, és energetikai előírásokat. Ez nem csak a bolygónk, hanem a gazdaság és a fogyasztók javát is szolgálja. Nyugaton, Ausztriában, Svájcban már 0 energetikai igényű házakat építenek és Magyarország is halad ezen az úton. A Kormány is egyre céltudatosabb ezen a téren és nagy hangsúlyt fektet, hogy az újonnan épülő családi házak jó energetikai besorolásúak legyenek. Erre példa a zöld hitel megjelenése, amire 200 milliárd lett elkülönítve. A tudatosabb építészet meghálálja önmagát az alacsony rezsi által, és a könnyű felfűthetőség sem elhanyagolható szempont. Már a közmű szolgáltató is kedvezményben részesíti a fenntartható megoldásokat, mint például ha valaki csak árammal fűti fel az egész házát. Érdemes pályázni energetikai felújításra vagy hőszivattyú és napelem technológia kialakításra.

– Mit gondolsz a könnyűszerkezetű házakról?
– A 90-es években jött be a divatba, én személy szerint nem preferálom a könnyű szerkezetes épületeket, a tégla tartósabb. A könnyű szerkezetű épületeknek nagyon komplex a technológiája és Magyarországon kevesen vannak jó kivitelezők, akik úgy elkészítik, hogy az tartós és jó legyen. Továbbá annyira felmentek az árak, hogy a végén ugyanannyiba kerül, mintha ytong vagy téglaépületet építenénk, és akkor már inkább a tartósat érdemes választani. Visszatérnék az energetikai igényre, a könnyű szerkezetnél nagyon nehéz megfelelni ezeknek az energetikai szabályoknak.

– Mire vagy a legbüszkébb? Kiemelnél egy konkrétumot?
– Valójában nem emelnék ki egy adott sikert, összességében tekintek büszkén sikereinkre, amit elértünk. 8 évvel ezelőtt még nem voltak minimalista, egyszerű vonalvezetésű házak, mi elsők között indultunk el ebben az irányban és 2-3 év alatt olyan szintre jutottunk, hogy évente 40-60 ilyen minimalista stílusú családi házat tervezünk. Saját dizájnnal dolgozunk, amit nagyon szeretnek a megrendelők, ajánlással jönnek hozzánk, akik szeretik az egyediséget, de természetesen sok társasházat és lakóépületet tervezünk. Azonban van egy adott réteg, akik megengedhetik maguknak, hogy saját vágyait megálmodják, amit mi megvalósítunk, de többségében tervezési szabadságot kapunk, hiszen már ismerik a munkáinkat.

– Biztos sokan megkérdezik, hogy te milyen házban laksz?
– Egy 80 m2-es újépítésű társasházban lakom, párkapcsolatban élek. Leginkább a dolgozószobám és az ágyam között járkálok, mivel nonstop dolgozom. Ha családot alapítok, akkor én is családi házban szeretnék lakni, de nem tudnám megtervezni magamnak. Ha egy ügyfél rendel tőlünk házat, akkor azért vannak határok és kötöttségek, ha magamról lenne szó elvesznék a túl nagy a szabadságban. Annyira szeretem az épületeket, hogy egy összevisszaság jönne ki belőle. A kollégák is mindig egymással terveztetik saját otthonukat.

– Mit gondolsz, mi az építészet jövője?
– Egyértelműen a környezettudatosság, és a minimalista stílus az építészet jövője.