Van egy francia barlang, ahol felváltva laktak a neandervölgyiek és a modern emberek

Furcsának tűnhet a gondolat, de volt olyan időszak, amikor többféle emberi faj élt egymás mellett a Földön. A mai Homo sapiens sapiens mellett ott voltak például a neandervölgyiek (Homo sapiens neanderthalensis), amelyek 200–250 ezer éve jelentek meg, és mintegy 40 ezer évvel ezelőtt tűntek el. Génállományuk 1–4 százalékos mértékben ma is fellelhető az európai lakosságban.

A kutatók most olyan leletekre bukkantak, amelyek valószínűvé teszik, hogy a kétféle emberfaj 54-55 ezer éve felváltva osztozott ugyanazon a barlangon a mai Dél-Franciaország területén.

A Grotte Mandrin nevű természeti képződmény ideális menedéknek számíthatott, hiszen védett az eső ellen, ugyanakkor kiváló rálátást biztosított a Rhône folyó alant fekvő völgyére, ahol bölények és szarvasok legelésztek.

A Földközi-tengerhez közel lévő lelőhelyen a régészek szerint évente váltották egymást a neandervölgyiek és a modern emberek. Mindez tehát 54-55 ezer évvel ezelőtt történhetett, vagyis 10 ezer évvel korábban, mint azt a szakemberek eddig gondolták. Az állítás igazságát kőeszközök, sőt egy gyermekfog is bizonyítja.

Ludovic Slimak paleoantropológus arra hívta fel a figyelmet, hogy a barlang észak felé nyitott, ahonnan a hideg és erős szél, a misztrál állandóan port hozott a belsejébe. Mindennek következtében a Grotte Mandrinban hasonló folyamat játszódott le, mint Pompeiiben, csak természeti katasztrófa nélkül:

„A szél évezredeken keresztül hordta a homokot a Rhône folyó felől, majd lerakta azt a barlangban. Így a benti állapotok kivételesen jól őrződhettek meg, az 55 ezer évvel ezelőtti tárgyak olyan állapotban maradtak fenn, mintha csak 5 perce vesztettük volna el azokat.”

A fogak voltak leginkább árulkodók, amelyek nagyobbik része neandervölgyiekhez tartozott, de egy darab már modern emberhez. A szerszámokkal együtt viszont ez is elegendő bizonyíték volt a szakembereknek ahhoz, hogy kimondhassák, miszerint a két faj felváltva lakott a környéken.