A világtörténelem egyik legnagyobb hazugsága valójában egy óriási csúsztatás

A legendárium szerint Grigorij Alekszandrovics Patyomkin tábornok komplett műfalvakat, jobban mondva temérdek házhomlokzatot húzott fel 1787-ben a Krím-félszigeten, hogy megmutassa II. Katalin cárnőnek, a frissen meghódított területen a kezei alatt pörög a munka, épül az ország, prosperál a gazdaság, és úgy általában jól működik minden. 

A mesébe illő esemény valóban megtörtént?

A történészek szerint nem, az elképesztő sztorit csupán Patyomkin politikai ellenségei találták ki, hogy lejárassák a tábornokot. A hazugság viszont annyira jól sült el, hogy a mindennapi politika diskurzusba is beégett a Patyomkin-falu kifejezés, amely a kellemetlen tények hamis eredményekkel való elrejtésének, vagyis a hazug propagandának a szinonímája lett.

II. Katalin orosz cárnő 1762-től 1796-ig uralkodott a keleti birodalomban, 1787-ben valóban egy hatalmas országjárást tartott, így többek között ellátogatott a Krími végekre is. A német származású uralkodónő híres volt bujálkodásairól és fékezhetetlen szexuális étvágyáról is. Amíg a trónon ült, 34 év alatt közel két tucat szeretőt fogyasztott el. Egyszerűen unatkozott az udvarban, és míg férje inkább ólomkatonái társaságában töltötte idejét, Katalin a művészetekben, az olvasásban és a művelődésben találta meg a boldogságot, na meg a férfiakban. Emellet szorosan rajta tartotta a kisujját Európa kulturális vérkeringésén is, levelezésben állt többek között Voltaire-rel és Diderot-tal is.

^{Kép: Wikimedia Commons}

Majd nem mindennapi körülmények között, egy sikeres palotaforradalom segítségével megfosztotta férjét a koronától, és átvette az uralkodást. Péter pár nap múlva meghalt, Katalin szeretői pedig immár szabadon járhattak ki-be a palotában. Patyomkin is az egyik ilyen „hivatalos szerető” lett, közülük is az, aki a végsőkig segítette a cárnőt, a hűségéért cserébe pedig elképesztő karriert futhatott be. Az ország legbefolyásosabb férfija lett, megkapta a birodalmi herceg címet, miközben az orosz hadsereg főparancsnoka és a déli tartományok főkormányzója lett. Ebben a titulusában számtalan várost is alapított a déli végeken, és ő volt az is, aki az elmaradott Krími-félszigetet a birodalomhoz csapta. A hadjárat után történt a híres látogatás, amelynek keretében az állítólagos makettfaluk felhúzása is történt.

^{Kép: Wikimedia Commons}

Ez valószínűleg túlzás, és komplett községeket nem eszkábáltak össze a cárnői látogatás tiszteletére, az viszont valószínűsíthető, hogy a szegényes településeket kicsit feltúrbózták, legalább a házak és porták elejét. A színpadi show pedig igen jól sült el, hiszen Katalin az út nagy részén egy hajóból figyelte az új birodalomrészt, így lehetősége sem volt, hogy túlságosan elvesszen a részletekben.

A cárnő kedvenc kegyeltje nem akart leszerepelni úrnője előtt, ezért valószínűleg meglépte ezt a csalást, amelyet az ellenségei felnagyítottak az udvarban, és így jött ki a végén a egyszerű legenda, miszerint Potyemkin pár nap alatt egész díszlet-településeket hozott létre ott, ahol addig nem volt semmi, csak hogy megmutassa Katalinnak mennyire jól menedzseli az ügyeket az új szerzeményeken.

És hogy ilyen dolgok tényleg megtörténnek a világban, nem kell nagyon messzire menni sem időben, sem pedig térben. Észak-Korea például a demilitarizált területen tart fenn kirakatfalut Kijŏng-dong néven. Az angol nyelv pedig még nevet is adott az efféle dekorációs célra szánt építkezéseknek: folly-nak hívják.