A szüleim legjobb barátja hosszú idő után hazaérkezett: megölelte a barátnőmet és tudtam, hogy óriási a baj

Örs és a barátnője három éve élnek boldog párkapcsolatban. A bizalom eddig alapvető volt, de történt valami, ami alapjaiban rázta meg a szerelmes férfi életét. Most az ő történetét olvashatjátok:

Én és Titi (Titanilla) hosszú évek óta vagyunk egymásnak társai a bajban. Vitorlások a hánykolódó tengeren, egy pohár víz a sivatagban, hűsítő kenőcs egy fájó sebre. Mindketten művészlelkek vagyunk és jó ideig azt gondoltam, hogy éppen ez az, ami összetart minket. Aztán egy hétvége, amit a szüleimnél töltöttem mindent megváltoztatott. Van az én édesanyáméknak egy legjobb barátja: irigyelni való férfi. Nem a külseje, vagy a vagyona miatt. A személyisége. Egy vérbeli kalandor, aki vitathatatlanul több időt töltött külföldön idegen kultúrákat felfedezve, mint ahányszor én sétálok le a sarki kis vegyes boltba.

Mindig is volt bennem egy féltékenység az irányába, mert az én életem végül nem olyan irányba indult el, hogy egyhamar mozdulni tudnék. Ezt el is fogadtam, egészen addig, amíg meg nem történt ez az ominózus családi ebéd. A megcsalás gondolata sohasem merült fel köztem és a párom között, eszembe sem jutott az, hogy ő más férfi után ácsingózna. Tulajdonképpen amikor öleléssel köszöntek egymásnak akkor sem gondoltam semmi rosszra, de ekkor... megláttam valamit.

Ez a vándor, ez az alfahím, az igazi férfi (ahogy magát beállítja) miközben köszöntötte a kedvesemet, egy szívélyes ölelés közben csavart hármat a barátnőm haján. Jelentéktelen, apró mozdulat volt, senkinek fel sem tűnt, de szerencsétlenségükre ez volt a lebukás. Én teljesen kiborultam. És miért? El is mondom. A párommal még a kapcsolatunk legelején, ha volt valami intim, izgató titkunk, amikor arra gondoltam, hogy de jó lenne vele lenni, akkor éppen így jeleztem neki, hogy ismét kapható lennék egy kis légyottra, hogy elképzeltem vele valami huncutságot.

Ez még a mi saját szokásunk volt, a közös titkunk és nem lehetett véletlen, hogy ez a menő csávó épp ezt tette. Összeomlottam. Az egész hétvégét a szüleimnél töltöttük, a barátnőm pedig hiába faggatott, nem mondtam neki semmit. Inkább csendben figyeltem a jeleket. Még kétszer láttam a hajcsavarást a hétvége alatt. Teljesen kicsinált a gondolat. Otthon aztán szembesítettem. Leültetem és elmondtam neki, hogy mit láttam és mit érzek.

Nem tagadta. Azt mondta, hogy egyszer történt meg közöttük a dolog, de hazudni sem akar: élvezte és bár bánja, hogy nekem fáj, nem csinálná vissza. Megkérdezte akarom-e így, ezek után folytatni és biztosított arról, hogy ez csupán egyszeri alkalom volt, engedtek az állatias ösztöneiknek, de velem akar lenni. Én nem tudom mit tegyek, számomra ez az egész nagyon mocskos, ráadásul biztos, hogy fognak még találkozni. A szüleimnek nincs sok barátja, nem akarom ezt elmondani nekik és szerintem a barátnőmet hibáztatnák, amit szintén nem akarok. Van értelme így vele maradnom? Most azt érzem, hogy soha többé nem tudnám őt szeretni, közben pedig a hiányába is belehalnék.

Amennyiben szeretnétek ehhez hasonló szomorú sorsokról, kemény döntésekről, vagy csúnya árulásokról olvasni, akkor lépjetek be a Promotions kifejezetten pikáns csoportjába, ahol rengeteg ilyen történettel találkozhattok: IDE kattintva megtehetitek.