A dél-afrikai Mátyás király éktelen haragra gerjedt a helyi MÁV miatt
Olvass tovább...
Számos szerző említést tett a festményről, mégis rejtély övezi.
Hunyadi Mátyás egykori magyar király neve az összes uralkodónk között a legismertebb, gyerekkorunk meséi közül nagyon sok szólt Mátyásról, mint az igazságosról. Arról már eltérőek a vélemények, hogy Mátyás mennyire volt igazságos, hogy csak az idő szépítette-e meg őt, vagy a korabeli viszonyokhoz képest jó „propaganda-gépezete” volt.
Mátyás fontos szerepet játszott a kora Magyarországának külpolitikájában, számos politikai kapcsolatot épített, szövetségi rendszereket alkotott. Az országot nagyon erősen megadóztatta, így a korában nem volt éppen népszerű, ez azonban kellett a magyar gazdaság megszilárdításához, illetve a rettegett zsoldoshadseregének létrehozásához.
Olvass tovább...
Mátyásnak mindenképpen érdeme az is, hogy valamilyen szinten „rendet tett” a belpolitikában, megszilárdította a hatalmát – bár a mai napig vitatott, hogy milyen módszerekkel és ennek milyen hosszú távú sikerei voltak. A hírneve mindenesetre erős maradt, és kevés magyar van, aki ne ismerné a nevét.
Az egykori uralkodóról sokféle ábrázolás van, a magyarok gyakran láthatják az arcán az 1000 forintoson már hosszú ideje. Van azonban egy festmény, amelyet a XVII. század elején festettek Mátyásról, ami ennek ellenére csak bő 130 évvel ezelőtt főleg a magyar nyilvánosság tudomására, ami nagyon érdekesen ábrázolja a királyt.
Még Hampel József hívta fel a magyar tudomány figyelmét Mátyás király egykori római lovas képére, amelyet Rodolfo Lanciani fedezett fel a Bibliotheca Vaticana egyik kéziratában, amely egy római ház falán látható freskó nyomán készült. Azóta többen említést ettek róla, számos római írásban felfedezhető. Ahogy a Jelenkor folyóirat is fogalmaz:
„Corvinus Mátyás lefestve egy házon, bal felől a Pellegrino utca kezdetén, az a kép az, amelyről Jovius említést tett”
Olvass tovább...
Jovius alatt Paulus Jovius olasz történetíróra utalnak egyébként, aki saját tapasztalata alapján a következőket írta le a római freskóról: „Az ő fegyveres lovas képmása, a legpompásabban lefestve, Rómában, a Campo de Florin, szemközt a szobám erkélyével, egy a San Lorenzónál lévő ház szigetén látszik, amelyhez jól illik egy másik, nagyon hasonló, Andrea Mantegna keze által festett képe, mely a mi múzeumunkban megszemlélhető”.
A képről egyébként többek között Nathan Chytraeus német humanista; Giulio Mancini olasz pápai orvos és Giovangirolamo De Rossi is megemlékezte különböző formában, így többen is tudomással bírtak a freskóról. Aki szeretné megtekinteni a képet, az ERRE A LINKRE kattintva teheti meg.
Ha pedig a Corvinákról szeretnél egy érdekfeszítő videót megtekinteni, kattints ide: