Ötszáz éve érintetlen romvárost fedeztek fel a hondurasi dzsungel mélyén, a Majomisten kultuszának elveszett Fehér Városa lehet a titokzatos település

Több mint fél évezreddel a maja civilizáció összeomlása után egy szomszédos közép-amerikai civilizáció tagjai hirtelen összeszedték legszentebb tárgyaikat, elásták őket a város közepén - majd eltűntek.

"Nagy kérdés, hogy kik voltak ezek az emberek"

- mondta a Business Insidernek Douglas Preston bestseller író, aki meglátogatta a város maradványait.

"Mi történt ezzel a civilizációval? Miért hagyták el ilyen hirtelen ezt a várost?"

Preston egy két évvel ezelőtt indított kutatási misszió részese volt, amelynek célja az állítólag elveszett civilizáció romjainak feltárása volt. A hondurasi dzsungelben tett legutóbbi útjáról a "The Lost City of the Monkey God" (A majomisten elveszett városa) című új könyvében írt.

Egyesek szerint az eltemetett maradványok egy ősi, legendás "Fehér Városnak" felelnek meg - egy rendkívül gazdag városnak, amely mintegy 600 évvel ezelőtt tűnt el. Az 1900-as évek óta az erről az elfeledett városról szóló pletykák a felfedezők, repülők és turisták ajkán éltek tovább, akiket a rejtett kincsek felfedezésének lehetősége izgatott, de senki sem tudott sokat azokról az emberekről, akik egykor ott éltek.

Még azután is, hogy 2012-ben, a területre indított első expedíció során feltárták egy elhagyott falu egyes részeit, köztük terek és piramisok maradványait, az antropológusok és régészek továbbra is tanácstalanok maradtak.

"Az expedíciónk vezető hondurasi régészének szavaival élve: Amit erről a kultúráról tudunk, az a nagy semmi..."

- mondta Preston.

Mindazonáltal néhány érdekes elmélet is felmerült. A legutóbbi út során a kutatók egy közel 500, bonyolultan faragott kőtárgyból álló rejtekhelyet találtak valamiben, amit Preston úgy jellemzett, mint

"nem egy ember, hanem egy civilizáció sírját".

Az 1000 éves romok - amelyek létezése egybeesik a "Fehér Várossal" - az esőerdőben, egy meredek sziklákkal körülvett kerek völgyben vannak eltemetve. Mióta egy kutatócsoport 2012-ben felfedezte őket, több kutatócsoport, köztük a Prestoné is újra felkereste őket. 

Volt azonban egy probléma a kutatók szerint, akik aláírtak egy nyilvános levelet, amelyben elítélték a hírekben szereplő állításokat: A romok nem az "elveszett város" romjai voltak - és ami még rosszabb, lehet, hogy el sem veszett.

Az ellenvéleményt megfogalmazó kutatók - köztük Chris Begley, a Transylvania Egyetem régésze, aki 20 éves tapasztalattal rendelkezik a régióban - szerint a National Geographic története eltúlozza a leleteket, és figyelmen kívül hagyja a régió őslakosait. A National Geographic a levélre válaszul a kutatócsoport nyilatkozatára hivatkozott, amely szerint története soha nem állította, hogy felfedezte volna az elveszett várost, hanem csupán egy elveszett várost a régióban.

A viták ellenére a kutató- és dokumentumfilmes csoportok, akik 2012-ben és 2015-ben látogattak el a helyszínre, lebilincselően meghatódtak a látottakon. Preston és több más régész azt állítja, hogy olyan területre léptek, amely fél évezrede érintetlen volt. Azt mondják, hogy a nyomok, amelyeket ezek az emberek hátrahagytak, tragikus végre utalnak.

"Nehéz elhinni, hogy a 21. században még mindig fel lehet fedezni egy elveszett várost, de pontosan ez történt"

- mondta.

"Az emberek 500 éve nem tették oda a lábukat. Ez teljesen igaz."

Bárki is népesítette be a hondurasi Mosquitia dzsungel mélyén fekvő területet, nem sok nyomot hagyott maga után. A 2012-ben ott járt csapat az általa feltárt maradványokat valahol i.sz. 1000 és i.sz. 1400 közé tudta datálni. Ezzel a térségben élő emberek a maják kora utánra tehetőek, akiknek civilizációja Mexikó délkeleti részétől Guatemala és Belize-en át egészen Honduras és El Salvador nyugati részeiig terjedt.

"A maják közelében nőttek fel. Átvették a piramisokat, és a városaikat némileg maja módon alakították ki, de nem egészen"

- mondta Preston.

"De az egész nagyon titokzatos. Annyi mindent nem tudunk."

Amit a kutatók tudnak, az az, hogy bárki is élt ott, hirtelen eltűnt. A piramisok és terek durva maradványai mellett egy sor bonyolult kődarabot hagytak hátra, köztük egy olyan szertartási ülőhelyet, amelyről úgy gondolják, hogy egy "vér-jaguár" képmását ábrázolja. A kutatók eddig közel 500 kődarabot azonosítottak.

"Egy piramis tövében gyönyörű kőszobrok hatalmas rejtekhelyére bukkantunk. Úgy tűnik, az emberek elhozták a tárgyaikat, gondosan lerakták őket, majd kisétáltak a városból."

Több régész és antropológus, akik Preston kutatócsoportjában voltak, úgy véli, hogy az embereket betegség pusztította el.

"A bizonyítékok nagyon erősen utalnak arra, hogy ez történt. Ezek az európaiak által behurcolt betegségek voltak, konkrétan a himlő és a kanyaró".

- mondta Preston.

De az egyáltalán nem valószínű, hogy az európaiak valaha is eljutottak volna ehhez a civilizációhoz - legalábbis személyesen nem. Ehelyett a betegségek valószínűleg kereskedelem útján jutottak el az őslakosokhoz. Ahogy az áruk gazdát cseréltek, úgy a vírusok is. És e betolakodók némelyike olyan idegen betegség volt, amellyel szemben az őslakosok nem tudtak védekezni.

"Ez egy lenyűgöző példa arra, hogy a betegségek messze megelőzhetik a fizikai érintkezést"

- mondta Preston.

"Annak ellenére, hogy ezt a völgyet fizikailag soha nem fenyegették a spanyolok, a betegségeik miatt lehet, hogy közvetett módon teljesen kiirtották."

forrás: iFLScience