Óriási aranykincset találtak a Tiszánál, aranyláz tört ki - minden idők egyik legnagyobb felfedezése történt még 1837-ben

A Tiszáról nagyon sok legenda él, többek között az is, hogy itt temethették el valahol a folyó merében a hunok nagy királyát, Attilát, méghozzá hármas aranykoporsóban. Ugyan Attila sírját egyelőre nem találták meg, az elmúlt évszázadokban számos nagyon értékes lelet került elő a környékről, és ez is bizonyítja, hogy bizony már nagyon régen lakott területről lehet szó.

Már a rómaiak előtt is éltek itt népek, akiknek kincsei időről időre előbukkannak a folyó partjáról, a medréből, egy árvíz után vagy éppen valahol a Tisza-tó mentén találnak valamit az emberek.

Sőt, korábban a régészek is találtak itt olyan maradványokat, ami azt erősíti, hogy már nagyon korán beindult a területen a gabonatermesztés. Tiszaszőlősnél pedig valami elképesztő kincs került elő még korábban, amelynek hatására kitört egy kicsit az ranyláz Magyarországon. Az úgynevezett tiszaszőlősi kincsre 1837-ben bukkantak rá a kalászgyűjtésből hazafelé tartó jobbágyasszonyok, a kincs az aszópart partfalból omlott alá nekik. Az elbeszélések szerint azonnal rohantak a környék lakói, hogy maguk is találjanak ilyen kincseket, sőt, messzebbről is érkeztek az ranyláz hallatára.

Arról is írnak, hogy azon a nyáron mindenki kincset keresett a környéken.

Később értékes leletek kerültek elő még a vidékről, majd egy nagyobb pereskedés is indult a megtalálók, a föld tulajdonosa és az Államkincstár között, amely a 19. század közepéig tartott. A kincs egy része végül a kincstárba került, ám másik részéről nagyon keveset tudni, pedig felbecsülhetetlen tudományos értékkel bírtak volna. Egy mellvért például egy bécsi múzeumba került kiállításra később.

A leírások szerint egy férfi és egy ló csontvázát is megtalálták a kimosott parton, akiről később úgy beszéltek, mint "egy hajdan nagyhatalmú férfi volt, az aranyvértes lovag".

A kincsről amúgy később könyv is született Makkay János régész tollából.

(Forrás: Turista Magazin, I Love Tisza-tó)