Természetesen nem ez az egyetlen törpebolygó, amire ráakadtunk a Naprendszer külső részében, hanem szám szerint a harmadik. Ott vannak még a testvérei, a 2012 VP113, ami nem kapott nevet, és a Sedna.
Scott Sheppard, a washingtoni Carnegie Tudományos Intézet munkatársa, a kutatócsoport vezetője, így nyilatkozott az égitestről:
Még nagyon az elején járunk annak a kutatásnak, hogy milyen is lehet a Naprendszer külső része. Meglátásom szerint lehet, hogy törpebolygók ezreivel találkozhatnánk. Az efféle égitestek felfedezése hozzájárulhat a kilencedik bolygó megtalálásához.
Sheppardék úgy becsülik, hogy a bolygó átmérője 300 kilométer lehet. Csak az telt három évbe, mire a kutatók le tudták írni a Goblin pályáját. Legközelebbi helyzetében 2,5-szer távolabb van a Naptól, mint a Pluto. Legtávolabbi helyzetében pedig a Naprendszer legkülső peremére jut, csaknem 60-szor távolabb, mint a Pluto, így 40 ezer évre van szüksége ahhoz, hogy megkerülje a Napot.
A különleges pálya arra utal, hogy a közelben kell lennie egy nagy tömegű objektumnak. Ez lehet a kilencedik, szuperföld méretű bolygó, amit olyan régóta keresünk. A bolygónak valahol nagyon messze a Pluto mögött, az Oort-felhőben kell lennie. Ha végre megtalálják, akkor az óriási felfedezésnek fog számítani. Félelmetes belegondolni, hogy hiába a technikai fejlődés, még a saját Naprendszerünket sem ismerjük teljesen.
A felfedezést a szunnyadó hawaii Mauna Kea vulkánon működő nyolc méter lencseátmérőjű japán Subaru távcsővel sikerült megtenni, amit 1999 óta használnak. Jelenleg a világon egyedül ez alkalmas arra, hogy a Naprendszer külsejét vizsgálni tudja.
Sheppardék novemberben újra belekezdenek a megfigyelésekbe. A cél természetesen az, hogy megtalálják végre a kilencedik bolygót.
(Torony)