Eddig emberi hamvakban fürödhettünk a Balatonban, most végre betiltják a rémisztő szokást
Olvass tovább...
Ha nem cselekednek villámgyorsan, az őshonos fajok látják kárát a terjedésének.
Riasztó megállapítást tett a Balatoni Limnológiai Kutatóintézet, amely több balatoni halfaj táplálkozási szokásait vizsgálta. A sügér és a bodorka mellett az inváziós fekete törpeharcsa esetében különböző megállapításokat tettek a szakemberek.
Előbbi kettő őshonos faj, utóbbi viszont nem, és ez problémát jelenthet a későbbiekben, még akkor is, ha jelenleg még nem tapasztalható, hogy bármilyen hatással lennének egymásra. Ez azonban csak idő kérdése.
Habár a fekete törpeharcsa egyelőre más területeken és mást táplálkozik, mint a többi halfaj, Czeglédi István, a BLKI tudományos munkatársa szerint amint megnőne az egyedszámuk, ez a helyzet gyorsan megváltozhat.
Olvass tovább...
Mint azt a vizsgálatok kimutatták a fekete törpeharcsa főleg makrogerinctelenekkel, vagyis a szabad szemmel látható, gerinctelen állatokkal, így például csigákkal, kagylókkal vagy rovarlárvákkal és halakkal táplálkozik. Méretük növekedésével ugyanakkor a kisebb halakat is elfogyasztják.
„Az eredmények alapján a balatoni fekete törpeharcsa elsősorban közvetlen ragadozáson keresztül hat negatívan az őshonos halakra, míg a különböző táplálékalkotókért zajló versenyen keresztül kevésbé”
– írja az elemzés.
Az elmúlt években a balatoni horgászokat egyre inkább ösztönzik a fekete törpeharcsa kifogására, és ma már merítőszákkal is engedélyezett a kifogásuk az ivadékoknak is, melyek sűrű felhőként vonulnak a kikötők közelében.
Olvass tovább...
A szakértők szerint ugyan most még korai lenne ennek a pozitív hatásairól beszélni, de a kezdeményezést biztatónak tartják. Fontos megjegyezni, hogy az ivadékfelhőket jelenleg csak horgászok meríthetik ki, mivel ehhez alapvető fajismeretre van szükség, hogy véletlenül se távolítsanak el más, őshonos fajokat.
A fekete törpeharcsa 2022 júliusában került fel az Európai Unió inváziós fajokat tartalmazó listájára, és hazánkban is szigorú jogszabályokkal védik a Balatont ettől a fajtól. A szakértők a kifogott halak vissza nem engedésén és az ivadékok kimerítésén kívül más beavatkozást nem javasolnak.
„Sem a fajspecifikus betegségeket, sem az invazív ragadozó halfajok betelepítését nem tartjuk jó ötletnek, mert ezek beláthatatlan következménnyel lehetnek más fajokra”
– indokolta a halfajjal kapcsolatos döntéseket Czeglédi István.