Üvöltve zavarták ki az üzletből a vízért könyörgő édesanyát s Balatonnál, a 40 fokos hőségben sem szánta meg a boltos őt és a gyermekeit
Olvass tovább...
Az eddigi legforróbb nyarak a következő évek legmérsékeltebbjei lesznek, semmi jóra nem számíthatunk.
Tegnap megdőlt a napi hőségrekord Magyarországon, Körösszakállon 41,4 fokot mértek, ami mindössze 0,5 Celsiussal maradt el az országos melegrekordtól, amit még 2007 nyarán mértek Kiskunhalason. Már a hajnalok sem nyújtottak semmiféle felfrissülést, a Siófokon mért kedd reggeli 27 fokos „minimum” is rekordnak számított.
Az őrjítő kánikula ugyan néhány fokkal mérséklődött, ám a következő napokban sem nagyon megy 35 fok alá a csúcshőmérséklet az alföldi tájakon, ami még így is csak ízelítő lehet abból, ami a következő évtizedekben vár ránk.
Olvass tovább...
A fülledt, párás, szélmentes időben még erősebb lehet a hőstressz, melynek értéke legtöbbször 12 és 16 óra között éri el tetőpontját. Lényeges a gyakorisága és az intenzitása is, 26-32 fok között közepes szintet érhet el, 32-38 között pedig már erős hőstressz éri a szervezetünket.
Olvass tovább...
„A ’90-es évek közepéig csak július és augusztus néhány napja volt potenciálisan hőstressz-veszélyes, júniusban egyáltalán nem fordult elő ilyen nap, viszont a 2000-es évek végétől szeptemberben is meg-megjelent már egyszer-kétszer”
– számolt be róla elemzésében a Másfélfok.
Az eddigi „extrémnek” számító évek 2012 és 2015 voltak, melyek során 30 és 17 százalékos többlethalálozást okoztak a hőhullámok. Rövidtávú, ám hatalmas energiaigényű megoldást jelenthet a belső terek hűtése, ám ez még tovább gerjeszti a klímaváltozást. Ennél azonban jobb megoldás lehet az épületek szigetelése, valamint a városi zöld- és vízfelületek jelentős növelése.