A banán annyira radioaktív, hogy bejeleznek tőle a sugárkapuk riasztói, mégis megesszük

A banán Magyarországon is a kedveltebb gyümölcsök közé tartozik, amely immár egész évben elérhető a boltjainkban. Néha az a furcsa eset is előáll, hogy olcsóbban hozzá lehet jutni, mint az idehaza megtermelt almához.

A magyarországi banánfogyasztás a KSH adatai szerint fejenként évi 4,3 kilót tesz ki. Ez eltörpül a listavezetőnek számító Fülöp-szigetek és Brazília mögött (60–60 kg), és akkor a „versenyen kívül” induló afrikai országokról még nem is beszéltünk.

Ugandában, Ruandában és Kamerunban feltehetőleg a 200 kilót is eléri a fejenként, évente elfogyasztott banán mennyisége, ám erről nincsenek megbízható hivatalos adatok. A felsorolt államok vidéki területein a banán akár a napi kalóriabevitel negyedét is kiteheti, vagyis a szegények kenyerének számít.

Kevesen tudják, hogy a banán radioaktív gyümölcs, ami elsőre ijesztően hangozhat. De nem ritkaság, hiszen a testünk nap mint nap sugárzásnak van kitéve természetes és mesterséges források által, vagyis a görbe csemege már nem oszt, nem szoroz ezen a téren.

A banán nagyobb mennyiségű (nagyjából 420 mg) káliumot tartalmaz, ami radioaktív, így a nagyobb szállítmányok akár képesek megszólaltatni a kikötők, repterek sugárkapuinak riasztóit is. Egy kilogramm gyümölcs ugyanakkor nagyjából 130 Bq (becquerel) radioaktivitással rendelkezik, ami elenyésző mennyiség.

Hasonló sugárzással bombáznak bennünket az elektromos vezetékek és a mobiltelefonok is, ha tehát azoktól nem félünk, akkor a banántól se tartsunk. A radioaktivitás nem mindig káros, akkor különösen nem, ha csak kis dózisban és rövid ideig ér bennünket. A makroelemek közé tartozó kálium fontos a szervezetnek, elsősorban a sejtek megfelelő működését segíti elő.