Küszöbön áll az orosz invázió, így zajlik majd a támadás Ukrajna ellen

Egyre kevesebb az esély arra, hogy Oroszország tárgyalások útján rendezze a nézeteltéréseit Ukrajnával. Küszöbön áll tehát a háború a szomszédunkban, amely feltehetőleg véres lesz és elhúzódó.

Hogyan zajlik majd pontosan? A forgatókönyv nagyjából kikövetkeztethető, hiszen a modern harcászatban is haditervet követnek a támadók, nemcsak lövöldöznek, amerre állnak. Dan De Luce amerikai újságíró szakértők megkérdezésével vázolta fel az eljövendő háború menetét.

Oroszország legalább 100 ezres (más források szerint 175 ezres) hadsereget vont össze az ukrán határ mentén, ez pedig többfajta opciót tesz lehetővé számukra a támadás mikéntjét illetően. Tehetnek apró, nyomásgyakorló lépéseket, de a totális invázió sem elképzelhetetlen.

A támadás megkezdése előtt alighanem valamilyen konkrét provokációra várnak. Ez történhet ukrán részről is, de az sem elképzelhetetlen, hogy az oroszok „öntámadást” hajtanak végre, hogy ezzel teremtsenek ürügyet a harcra.

Mivel az ukrán hadsereg jelentős része az ország keleti részén, a Donyec-medencében néz farkasszemet a Moszkva által támogatott szeparatistákkal, logikus első lépés lenne az oroszok részéről, ha páncélos egységek bevetésével kerítenék be az ott lévő ellenséges csapatokat. Így a nagyobb települések elfoglalására sem lenne szükség.

Szintén fontos lépés lehet az ukrán kikötők blokád alá vétele. Szakértők szerint Ukrajna igen gyenge a Fekete-tengeren, márpedig a gyenge pont támadása szintén észszerű húzásnak bizonyulna. Van közös határa az ellenséges feleknek az Azovi-tengeren is, ahol az oroszok aztán tényleg totális fölényben vannak.

A déli irányú támadást nemcsak a kereskedelmi kikötők gyors megszerzése indokolja, de az ott lévő csatornát is meg kellene kaparintania az oroszoknak – ezt az ukránok még 2014-ben zárták le, a Krím orosz megszállása idején. Az Észak-krími-csatorna a Dnyeper folyó főágát köti össze a félszigettel, így az édesvízellátás 85 százalékát biztosítja.

Hatékony lépésnek tűnne a Moszkva-barát szeparatisták által elfoglalt keleti területek növelésének segítése is. Ez kevesebb véráldozattal járna, viszont az oda bevonuló oroszok még nagyobb nyomást gyakorolhatnának Kijevre és a nyugati hatalmakra.

„Véleményem szerint a legvalószínűbb harcászati forgatókönyv a kisebb hadműveletek sorozata lesz. Úgy bármikor le tudnak állni, attól függően, hogyan reagál a Nyugat”

– találgatott Ben Hodges nyugalmazott altábornagy, aki 2014 és 2017 között irányította az Európában lévő amerikai erőket. Mindezzel együtt persze az is elképzelhető, hogy az oroszok egész Kelet-Ukrajnát bekebelezik, bár az kétséges, hogy utána meddig tudnák megtartani az értékes Donyec-medencét.