A Vatikánban is rajonganak a Magyar népmesékért, a románoknál kiverte a biztosítékot az egyik híres epizód

A Magyar Népmese Napját 2005 óta ünnepeljük, miután a Magyar Olvasástársaság kezdeményezésére Benedek Elek születésnapját, szeptember 30-át jelölték ki erre az alkalomra. A Magyar népmesék című rajzfilmsorozat ötlete Mikulás Ferenc fejéből pattant ki, aki már kiskorától imádta a költészetet és a meséket, a népi világot, és a filmeket. A rajzfilmeket Jankovics Marcellel együtt készítette - a kecskeméti műhelyben alkották meg közösen a sorozatot, aminek első epizódját 1977-ben adta le a Magyar Televízió A só címmel, míg az utolsót, a századik részt 2011-ben tűzték műsorra, ami a Mátyás király arany szőrű báránya volt.

A Magyar népmeséken generációk nőttek fel, és akárkit kérdeznénk meg, mindenkinek Szabó Gyula félreismerhetetlen hangja ugrana be, hiszen a legtöbb epizódban ő volt a mesélő. Ehhez tartozó érdekesség, hogy a készítők eredetileg igazi mesemondókat akartak alkalmazni, de később rájöttek, hogy a színészek jobb előadóknak bizonyultak, így aztán lecserélték őket. Mesélő volt például Bánhidi László, Tolnay Klári, Molnár Piroska, és Avar István, mégis Szabó Gyula volt az, akinek neve teljesen összenőtt a sorozattal.

A színművész az 1977-es első évadban még csak két mesét mondott a tizenháromból, a második évadban már nyolcat, aztán egészen 2011-ig már csak őt hallhatták a gyerekek.

Külföldön is imádták

Természetesen a Magyar népmesék nem csak Magyarországon hódított teret magának, hanem világszerte rajongással fogadták. A sorozatot az Egyesült Államokban, Kínában, és az arab országokban is vetítették. Bár a készítők eleinte tartottak attól, hogy milyen lesz a külföldi visszhang, de végül nem kellett csalódniuk. Kínában ráadásul azért volt annyira népszerű, mert az erős képi motívumok nagyon közel állnak a keletiekhez.

A Magyar népmesék jogait még a Vatikán is megvette, ott is Jankovicsék rajzfilmjeit nézték.

Persze nem mindenhol fogadták ilyen kitörő lelkesedéssel a Magyar népmeséket. Érdekes, hogy a finom erotikus utalások, amik általában megjelennek a népmeséknél, az arab országokban nem okoztak bonyodalmat, de Romániában eléggé kiverték a biztosítékot. 2009-ben az ottani médiatanács figyelmeztette A bíró okos lánya című részt leadó csatornát, mert szerintük csak este 10 óra után szabadott volna vetíteni, mivel a mesében szereplő lányt szinte végig meztelenül ábrázolták az alkotók.

(forrás: Újságmúzeum)